Terry Gilliam GILLIAMESQUE önéletrajz formájában megkísérelt könyve egy műfajt feszegető nekifutás rengeteg mondanivaló átadására.
Az USA egyik állama Minnesota az Öt-tó vidékétől nyugatra a kanadai határ mentén. Innen indult el a roppant színes egyéniség a halhatatlanságba.
Otthonról inspirációt keveset hozott, világát a képregény kultúra alakította és a korai időkben ez volt a megélhetési forrása is. Grafikákat és képregényeket rajzolt. Ez a stílus végigkíséri rendezői útját és a képi világát a filmekben is. Erősek az animációk a filmjeiben akár rajzfilm, akár élő ember mozgatása jeleníti meg.
USA állampolgárként megtapasztalt sok mindent, amitől elege is lett az Államokból. Olyannyira, hogy nemcsak elköltözött Európába fiatalon, hanem az Egyesült Királyságban letelepedve (hatvan-egynéhány évesen) egy szép napon lemondott USA állampolgárságáról is. Az tette be neki, hogy a kisebbik Bush egy második ciklusra is beköltözhetett (vagyis ottmaradt) a Fehér Házba(n).
Magával és a világ rosszabbik felének institucionális berendezkedésével vívott harcában fogant meg és jött létre a Brazil című filmje. Komoly felszólalás a komolytalan (és többnyire igen nyomasztó) világ egyik formája ellen.
Rendezőként nem csak erről a filmről kellene emlékeznünk rá. Főleg, hogy élő személyről van szó.
Olyan filmművészeti alkotások, mint a Halászkirály legendája, a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Münchausen báró kalandjai, az Időrablók, a Tideland és a 12 majom mind úttörő film a maga műfajában.
Végére kerüljön a poén, a Monty Python tagjaként ő rendezte a Gyalog galopp és az Élet értelme filmeket is. Mindegyikben szerepelt, a Brian élete filmben is, de ezt Terry Jones rendezte (társrendező volt a Gyalog galopp létrehozatalában). Tragikus, hogy a Monty Python csapat tagjai közül Terry Jones tavaly elhunyt.
Terry Gilliam GILLIAMESQUE önéletrajz könyve a bizonyíték
arra, hogy ő önállóan is maradandót alkotott filmművészetével, nem várt a Monty Python kollektív sikerének ráeső részéig. Az ismertséget viszont minden tagjának ez a fajta veretes humor hozta meg. Az angol (abszurd) humor általuk nyert polgárjogot a kultúrában és általuk tett szert világhírre.
Indult a BBC televízióban 1969-től kezdve 5 évig összesen 45(!) epizódban a Monty Python Repülő Cirkusza, majd a filmvásznon a Gyalog Galoppon át a többi zseniális humorbombáig egészestés filmek formájában.
Terry Gilliam filmes törekvései a Grimm és a Doktor Parnasszus… után nem hoztak sok szerencsét. Több leforgatott anyag is asztalfiókban maradt. (A Zéró elmélet, Aki megölte Don Quijotét).
A kész filmeket nézve nem érezzük azt a hiányt, ami filmes foglalatosságának teljes felhagyásával jár együtt.
A csúcson kell abbahagyni
miközben Terry Gilliam csúcsainak a magasságáig földi halandó alig láthat el.
Az önéletrajz szubjektív műfaj, a könyv kivitele ennek a színes világú tehetségnek az életéhez igazodik.
Saját kezű jegyzet fecniktől kezdve plakátterveken át karikatúrákkal, kézírásos kommentárral megtűzdelt rengeteg fényképpel van tele. Látványnak, vizuális utazásnak is pompás.
Vaskos, nagyjából A4 méretű kiadvány így módot ad a képek részletes tanulmányozására. A fotók minősége érdekében a nyomda vastag papírt használt. Keményfedeles kiadás, közel 1½ kilós kivitele miatt nem kényelmes tartani de fotelban elnyúlva, ölben szétnyitva remek élmény a szemnek és a szellemnek.
Intelligens szövegvezetése az asszociációs humornak enged tág teret.
Önkritikus a hangvétele és Terry Gilliam érezhetően élvezte a könyv megírását. Élvezet terén rajtunk a sor.
