Aki nem akarja beérni a Langerhans-szigetek zárt világával, várják őt a Kanári-szigetek.
Elnevezésének az énekesmadarakhoz semmi köze. A kanárival való hasonlóság pusztán hangalaki. Neve sokkal inkább köthető a latin ‘kutya’ szóhoz. Ténylegesen köze Spanyolországhoz van, a szigetek annak a része, autonóm közösségként. Honos nyelve a spanyol egyik változata, annak is egy dél-amerikai mutánsához közeli rokona.
Könnyen adódik egy durva hasonlóság, Tenerife lehet(ne) az európaiak Floridája. Annyi bizonyos, hogy az északról beözönlő rengeteg idős turista és a sok oda letelepedett tehetősebb nyugdíjas feltolja az átlagéletkort. Miamira is ez jellemző, csak ott jóval dúsabb a növényzet és melegebb a tenger vize.
A fősziget Gran Canaria. Történelme sok építészeti emléket tartogat, látnivalóban a leggazdagabb. Például Cristobal Colón múzeuma, aki nem más, mit Kolumbusz Kristóf. Ezen a szigeten töltött időt, míg egyik hajójuk javítását várta, hogy átkeljenek (akkor még nem tudva) az Atlanti-óceánon.
A szigetcsoportból csak két sziget jelentős: Gran Canariának múltja, Tenerifének jövője van. Tenerife egyik meglepetése mégis a többezer éves titokzatos Güimar piramis együttes. Máig nem tudni kik és miért építették.
Tenerife a fiatalabb múltjával a jövő igérete, nyaralásra tervezték.
A régi banánültetvények helyén a felgyorsított fejlesztésekkel és szubtropikus éghajlatával Európában verhetetlen. Egyenletes a klímája, kilengések nélkül éves átlagban 22-24 ± 3-4 C fokos sávban mozog. Eső alig, csak pár napig van. Felhők azért akadnak szépen, és előszeretettel a szigetek felett lebzselnek… erről később többet.
Vendég itt nemcsak a nyaraló, hanem a munkás is. Venéz, kubai, argentin, mexikói, portugál eredetűek és mindez a nyelvcsaládi alapon. Sokan az anyaországból. Van még bolgár gyógyszerész, cseh leszedőlány, lengyel pincér is bőven.
A helyiek (lakos vagy itt dolgozó) mind a látogatókból élnek, feléjük szívélyesek és segítőkészek.
Az ide visszavonult külföldiek szerkezete a Baleári-szigetektől jóval eltér. Mallorca/Ibiza igencsak elnémetesedett.
Gran Canariát manapság a skandinávok a déli részén kolóniákban, az angolok pedig Tenerifét tömegesen népesítik be. Utóbbi kezdett eloroszosodni, a nemzetek sokszínűségéhez semmivel nem járulva hozzá.
Korrekt szigetlátogatónak a portugálok, franciák, esetleg még az olaszok bizonyulnak. Nem túl hangosak, nyaralókként is izléssel öltözöttek. Elég sok pénzük van és jól eligazodnak a közös latin nyelvi gyök okán.
Minden itt kikapcsolódó nemzet azt bontja ki, amit magával otthonról hozott és ott elnyomott. A skandináv a befelé fordulást és részegséget, az orosz a hangoskodást és nyerseséget. Az angol a féktelenséget. Biztosan Idegölő 52 hétből 50-et demokráciában viselkedni, szépen sorba állni a buszmegállóban és nem brutál randalírozni. Ezért aztán az a jó tréfa, ha a tenerifei fürdőmedencébe egy brit a legjobb haverját székestül-bakancsostul hajítja be.
Aki még nem járt ott de itthon villantana a jártasságával, mellnek szegezi a tudálékos kérdést: voltál a Teidén? Csak így.
Mert aki ad magára, az Tenerifén járt a Teidén.
Aki viszont ismeri a Pico Teide [Teide-hegycsúcs] féle tényleges helyzetet, annak a kérdés hallatán lepereg a film: órákig tartó feljutás, a táv közel 4 km a csúcs magasságáig, de függőlegesen mérve (a Mont Blanc alig egy km-t ver rá). Ha a tenger mélyéről, az óceáni alapzatról centizzük, úgy a Teide 7.5 km magas. Inaktív vulkánként is csúcstartó Európában.
Jó távon felvisz a busz, Adeje buszpályaudvarról is megy 3-jegyű számozással városi busz, ameddig lehet. Onnan még tudunk tovább is jutni. Drótkötélpályás, zártkabinú libegő visz fel a még meredekebb szakaszon.
Azután már csak mászni lehet. Kizárólag engedéllyel lehet tenni és hónapokkal előre kell megkérni írásban.
Ez fel a kráterig tartó kaland. Csak vezető által indított csoportoknak lehet benne része, amúgy tilos barangolni.
Na ezek után, voltál a Teidén? Ha egyáltalán képes vagy túléléni, mert nem fagytál meg. Hiszen elfelejtettél magaddal a túrázáshoz valódi (hosszúnadrág, meleg pulóver, kabát, sapka, stb.) meleg holmit vinni még hazulról. Minek is kellene, ott meleg van, gondolja hazájában a turista. Viszont Señor Tejde részéről a hegy csúcsán igencsak hűvös a fogadtatás.
Kanári-szigetek 1 – Élmények ott, emlények itthon
Következő részek:
