Az első kávéházak az 1700-as évek elején nyitottak Budapesten. A következő század elején már több mint 500 kávéház működött a fővárosban.
A kávéházak a társadalmi élet fontos helyszíneivé váltak a kulturális, művészeti és politikai beszélgetések, eszmecserék hatással voltak a kor gondolkodóira. Híres asztaltársaságok alakultak ki, a kávéházak mentén élénk szellemi élet működött. A Kávéház itthon azt jelentette, mint Párizsban az irodalmi szalonok.
A kávézók a kávéházakkal szemben kisebb alapterületű üzletek, szűkebb kínálattal. Legtöbbször csak kávét lehet bennük fogyasztani, nagyon szűk sütemény választékkal.
A nagy klasszikus kávéházaink ma is régi pompájukban tündökölnek, ám a helyek zamatát adó irodalmárok, művészek nem számítanak törzsvendégnek, nem születnek az asztalok mellett alkotások. Mindennek ellensúlyozására ezek a vendéglátó helyek egyre több kulturális program szervezésével igyekeznek a szellemi légkört megteremteni és hozzájárulni a művelődési értékekhez.
Rengeteg kis kávézó teszi színesebbé a városok utcáit, ahol sok esetben nem fér be 10 főnél több. A kis kávézók a helyi törzsvendégeikre építenek, Fontos a közvetlenség, személyesség.
Hogyha valaki el akarja készíteni a tökéletes eszpresszót, akkor bizony nincsen egyszerű dolga. Hogyan is főzhető le a tökéletes kávé?
És a jó sztorikat? Akkor töltsön el néhány nyugodt percet egy jó kávé mellett oldalainkat böngészve!
Az Ön üzlete még nincs bejegyezve katalógusunkba? Jelenjen meg Ön is szakmai listánkban! Ismertesse meg vállalkozását olvasóinkkal!
Az Ön üzlete még nincs bejegyezve a alábbi kategóriák valamelyikébe? Jelenjen meg Ön is szakmai listánkban! Ismertesse meg vállalkozását olvasóinkkal!

A kortárs filmművészet egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legvitatottabb törekvése az a fajta műfaji hibridizáció, amely a mély történelmi traumákat próbálja meg áthidalni a könnyedebb, érzelemközpontú narratívákkal. Peter Cattaneo legújabb alkotása, a Pingvin leckék (The Penguin Lessons), pontosan ezen a vékony mezsgyén egyensúlyoz

A kávéház évszázadok óta nem csupán a gasztronómia, hanem a társadalmi reprezentáció és az intellektuális diskurzus elsődleges színtere. Bécsben 1683-ban vette kezdetét ez a hagyomány, amely az idők folyamán az elegancia és a polgári életmód elválaszthatatlan részévé vált.

A modern horológia történetében kevés olyan pillanat adódik, amikor a múlt tisztelete és a technikai innováció olyan tökéletes egyensúlyba kerül, mint a 2025-ös Geneva Watch Days alkalmával bemutatott Gérald Genta Minute Repeater esetében.