Frissen gőzölgő kávé mellé tejszínkapszula a csészealjra könnyen koppan. Bizonyos helyeken erős a vélekedés, hogy egy kiszolgálás akkor nívós, ha a kínálásnál ott van ez is. Illatos friss ital mellé ez az ipari termék a kívül-belül műanyag érzetével ma sokakban kelt averziót.
Bizonyára egy régi világ csökevénye.
Amikor a kávéfőzőgépek csak kávét főztek a sarki presszóban, a „cappuccino” – „hosszú kávé” – „caffé latte” szentháromság nem szerepelt itthon az igénylistán. Csak az olaszok hétköznapjaiban.
Jobb helyeken nálunk ezért a ’fekete’ vagy a ’dupla’ mellé lágy eleganciával landolt a tejszínkapszula. Otthon pedig a választékos háztartásban aki adott magára, ott kötelező volt vasárnaponta az ebéd utáni kávéhoz. Ne is említsük a gyári műtejszínhabot fröcsögő túlnyomásos palackot.
Mi célt szolgált? Hogy elvegye a kávé keserű ízét? Mikor éppen ez az ízvilág a kávé egyik vonzereje.
Netán a túlpörkölt Omnia kávénak a kotyogóban odakozmált mellékízét tompítandó? Ez már közelít.
Elsöprő indok a kávé savas hatásának csökkentése a gyomorban. Ez Igazán elfogadható, de a tejszínkapszula módszer mára már abszolút zsákutcás megoldás.
A kávézókban a fenti szentháromság legyőzte a monolit viselkedésű fehér kapszulát. A rutin mégsem akar szűnni, felszolgáláskor úgy is kaphatunk ha nem akarunk belőle.
Otthagyhatod. Ha tologatod, fordíthatod fóliával lefelé hogy ne lásd a feliratot, de attól még ott van. A csepp alakú tető csúcsán gyártáskor a ’kapaszkodó’ fóliát ráhevítik a műanyagra és nem enged a felbontásnak.
Nagy nehezen megtöröd, a fólián át kiügyeskeded a tartalmat, ami túlnyomással mellmagasságban fröccsen. A pár köbmilliméternyi anyag nem mind ömlik ki, feltapad a tejszínkapszula belső falára. Rázogatni is kell.
Könnyű fajsúlya miatt nem a kávéba folyik, hanem a rosszul felszakadó fólián és a kapszula falán ide-oda kalandozik, rá az ujjunkra. Már minden tejszínes, csak a kávéba még nem jutott.
Mindez messze nem rettenet ahhoz képest, ami benne van. Az, amit tejszínnek tudtunk be.
Régebben nem volt sikk az összetétel vizsgálat. Most sem divat, mégis ezen dől el, mi kerül a ’bélésbe’.
Ha egy ilyen fehér tartalmat magunkhoz veszünk, akkor tipikusan ezeket nyeljük le:
- vivőanyagként víz
- kukorica szirup
- transzzsírok
- szódium-kazeinát
- szilikátok, gliceridek
- mesterséges ízesítő
Adalékként lett népszerű. A valódi tehéntejhez képest tökéletesen oldódik és egyenletesen világosítja a sötétséget. Utóbbi okán előnyként hangsúlyozták, hogy igen hosszú időn át eláll. Kibontatlanul hűteni sem kell. Nem gyanús? Mára már nagyon az.
A valódihoz képest kalóriaszegénynek hirdetik. A gyomrunk védelmét hangoztatva valójában nagyot áldozunk a kalória oltárán, mert a műtejszín abban bizony gazdag. Meg transzzsírokban, amelyek az érfalra tapadó koleszterinekből a hasznosat leépítik, a kártékonyat pedig felhizlalják. A gyártás során bevetett mesterséges anyagok potenciális allergia- és rákkeltő hatása pedig ma már egyértelmű.
Diadallal említették egy időben azért, mert a laktózérzékenyek örömére nincsen benne tejcukor. Mások szomorúságára viszont az a száraz tény, hogy semmi – de semmi – köze a tehéntej összetevőihez.
Olyan 100%-ban ipari termék, amely állagában utánozza a tejszínt (sűrűbben folyik), színében is közelíti (fehér még a kapszula fala is), miközben a szájban hasonló ízvilágot kelt. Önmagában lenyelve émelyítő.
Utóbbival csak nagyjából kell törődni a gyártónak, mert a kávé mint vivőíz szerencsére teljesen elnyomja.
A hazai ’kávétejszin’ elnevezés egy mesterséges valamire használva félrevezető. Káros a gondolkodásra és a szervezetre sincs jó hatással. Az adalékot még a letisztult világú Japánban sem vetik meg.
Ott az amerikai kávézásban honos ’half-and-half’ (fele-tej-fele-tejszín durva pótlékolás) analógián a márka a ’Better Half’ néven is fut. A tejszínkapszula tartalma hivatott a dolog jobb fele lenni. De ebből melyik is a jobbik fél? Pont a műtejszín?
A gyártók nem korlátozzák senki örömét, üveges kiszerelésben is hozzáférhető, nagyot lehet belőle löttyinteni.
Egy forró espresso e fehéres folyadék hozzáadásával igencsak lehűl. Az aromák visszadermednek vagy elvesznek.
Egy könnyed mozdulattal a kávézás ilyenfajta élvezeti értékét ki rontja el? Mi magunk. Egy míves kávé eleve nem kíván adalékot.
Kép és forrás: www.wikipedia.org
Szóljon hozzá