Réti László PANDA című regénye ha úgy tetszik már nem friss darab, mert idén ott a boltokban a szerző BUDAPEST BULEVARD nevű új munkája. Lehervadni ettől még nem kell, mert a PANDA is csak tavaly óta létezik.
Réti László PANDA címmel egy egészen sajátos könyvet írt. Műfaját tekintve krimi, de stílusát illetően inkább krimiparódia. A végére hiába ott a sok gyilkosság, akkor is főképpen nevetésre fakasztó mű.
Larkin nyomozó a saját bevallása szerint egy pojáca. Másvalaki úgy jellemzi, hogy Larkin a legkibírhatatlanabb tuskó a világon. Van, aki úgy nyilatkozik róla, hogy Larkin egy szórakoztató idióta.
Mintha csak Vanek úr vett volna magához egy jelvényt és szolgálati pisztolyt.
Ezeket Larkin őrmesternek vagy nehezen adják oda, vagy tőle rövid úton veszi is el felettese.
Hát tessék kérem ilyen körülmények között tisztességgel ellátni a nyomozói munkát! Ráadásul gyilkossági detektívként! Mindez hogy zajlik egy hatályos felfüggesztés közepén? Miközben ott liheg a belső ügyosztály összes kíbere a nyakában. Az őrmesterre ugyanis szolgálattétel közben bekövetkezett gyilkosság gyanúja vetődik.
Cameron Larkin mintha csak Rejtő Jenő köpönyegéből bújt volna elő.
A ’Kaméleon’ című krimiben 2007-ben hívta életre Marcus Meadow író. Marcus Meadow nemigen vállalhatta a könnyű műfajban az igazi nevét, lévén akkortájt Zugló kerületi rendőrkapitánya. Aztán az író a mundért hátrahagyva Larkin nyomozóval folytatta az alvilág és a józan ész ellen vívott harcát a ’Hasonmás’ című regényben, amit dr. Réti László már saját nevén jegyzett 2013-ban. Erre a kötetre 6 évet kellett várni, a PANDA rá 4 évre készült el.
Reménykedem a folytatásban és abban, hogy mindez a számtani sor alapján csak 2 évet várat magára.
Cameron Larkin személyiségfejlődése drasztikus. Egyre cinikusabb a világgal szemben, egyre szókimondóbb a vele találkozó emberekkel és egyre kritikusabb saját magát tekintve.
Mintha csak Torrente, a spanyol krimifilmek csetlő-botló hőse az USA-ban tevékenykedne, aki bár amerikai detektív, mégis a legszebb élő flaszternyelvet beszéli – magyarul.
Ez a könyv egyik legnagyobb erénye. Nincsen suta fordítás, semmi döcögős hazai szóhasználat.
Igazi poénok, rakásnyi szóvicc és helyzetkomikumok sora visz végig a regényen.
Külön jópont, hogy tele van filmes utalásokkal és nevekkel, ettől még plasztikusabb egy-egy agymenés.
Mindez akkor ütős, ha fekszik ez a stílus és könnyű megélni ilyenfajta komikumot és ismerősek a filmek, amelyekre sok csattanó épít. Így aztán könnyű azonosulni egy öregedő, kudarcos de mindig felvágott nyelvű férfi világával, akit a rendőri szolgálat különösen próbára tesz.
A könyv nem szűkmarkú a beszólások, a heccelés és a kiszúrás terén. Az író velős véleménye (279. oldal): „A zsaruk közössége nem az empátiájáról híres, sokkal inkább az állandó zrikálásról. De sokan éppen ezért szeretnek bejárni.”
A sztori szinte csak apropó arra, hogy az író kedvére szófacsarjon és vicceljen. Gyakran kibukik belőle a zsaruszleng.
Ritka az olyan kiolvasott könyv, aminek a hátsó borítólapját becsukva felnevetek és azonnali hiányérzet fog el: kár, hogy vége, hol a folytatás? A „B” terv ilyenkor az újraolvasás, hemzseg a vicces szövegtől és gyakran csak két sorral tovább olvasva tudatosul egy-egy poén. A könyv nem akarja komolyan venni magát és ebbéli törekvése teljes siker.
Réti László PANDA bűnügyi regényében a történet egy képzelt (vagy egy elkövetett) bűnesettel körül bonyolódik. Eltűnik egy bankár felesége. A férjének nem, inkább a lányának hiányzik, aki el is megy a rendőrségre és bejelentést tesz. Beindul a gépezet, lévén a rendőrség feje és a bankár személyes barátok.
Ezt az ügyet szolgálati felfüggesztése alatt kapja meg Larkin. Közben pszichológushoz járatja a vezetőség, hogy alkalmas-e nyomozóként további szolgálattételre.
A felfüggesztett őrmester külseje hátrányos, viselkedése botrányos. Nem szabadna emberközelbe engedni. Ártalmas még ránézni is. A környezetét rendre kiakasztja vagy a viselkedésével, vagy a beszólásaival, vagy a nyakkendőivel.
Utóbbiakon előszeretettel vannak berzenkedést kiváltó (tangabugyi & bilincs, stb.) motívumok díszítésnek. Larkin magában folyton megjegyzéseket tesz és hallatja is azokat. Bőkezű a káromkodásokkal is.
Larkin elhízott és sokat iszik. Saját magát mint örökös lúzert emlegeti, ugyanakkor jó a szimata a nyomozandó gyilkossági ügyben – már amikor annak a közelébe engedik.
Aki ezek után még ingadozik, az üsse fel a könyvesboltban Réti László PANDA krimijének 222. oldalát és a közepétől kezdve olvasson el jó két és fél oldalt. Itt a poénok sűrített gyakorisággal vannak jelen direktben vagy ’alattomosan’. Garantáltan nem fogja a könyvet otthagyni, ha komolyságot kerülő hangulatban van.
Elolvasva fogja azt is megtudni, hogy miért az a regény címe.
Szóljon hozzá