Az óceán fenekén elég messziről nézve kb. 4 kilométer mélységből tűszerűen nyúlik ki Tenerife szigete, csakúgy, mint a többi társa.
A tengerszint fölé érve lankás részeken könnyű megoldani települések létrehozását és köztük a közlekedést.
Ha a természet vad, ott többszáz méteres magasságból függőlegesen zuhan a tengerbe sziklafal (Los Gigantes). E két véglet közt van a kacskaringósan megközelíthető hegyoldal teraszos tagolású házépítéssel.
Tenerife bő 30 éve ‘indult be’, az akkor jól urbanizálható lapos részeket a spanyol építészet úgy vette birtokba, ahogyan az akkor ‘menő’ üdülővárosokat az ibériai-félsziget keleti és déli szegélyén is elcsúfította.
Amerikaias, 10-20 emeletes szállodasorokat húztak fel Benidorm, Torremolinos, stb. festői partszakaszain és ez ment ugyanígy Tenerife délnyugati csücskén is egy ideig.
A cél százezrek szállítószalagos üdültetése volt.
Mivel a spanyolok tömegével és akár egy teljes hónapra is eltűnnek a termelésből (főleg augusztusra időzítve). Rengeteg (munka, vallási, állami) szabadságnapjuk van, ilyenkor lerohanják hazájuk összes tengerpartját.
A mára elavult meglévő toronyszállókból ki lehet szeretni, erre szép példát a kis vulkáni Lanzarote szigete szolgáltat. Ott elrendelték, hogy négy emeletnél magasabb épületet nem húzhatnak fel sehol a szigeten. Ritka az ilyen kivétel, mint ez a friss építésű szuperszálloda Tenerifén (tavaly itt még nem volt semmi):
Az épülettervezésben a legújabb megközelítés a természetközelség vágya, a környezet és annak megőrzése iránt a respekt nagyot nőtt. Ez is kedvez a régi spanyol hegyi pueblo [falu] ősi stílusának és apartman rendszerű települések létrehozatalának. Kisebb a rombolás, változatosabb a látvány és családiasabb az ottlét.
A szállodákkal szemben a saját konyha megléte szintén vonzó alternatíva. Ott élőknek és odalátogatóknak is. Sztereotípia, hogy a nyaralás alatt is ‘otthon’ főznek. Jogos a vendéglői panasz a megcsappant forgalomra.
A vendéglők újabb ellenlábasa a nagyobb szállodáknál errefelé is terjedőben lévő ‘all-inclusive’ ellátás. Csuklóra rögzített mágnesszalag vagy színkód dönt arról, hogy a kedves vendég naponta két vagy három alkalommal éttermezhet és azt is jelzi, ihat-e bármit, ami csak az itallapon fellelhető. Szeszesitalt is beleértve.
Jól bebélelve vajon ki megy ki ezután a szállodából azért, hogy akcióban két koktélt €10-ért kaphasson a parti bárokban? Úgy, hogy nem biztos, hogy ott lehet az italkészítésnél. Mert rendszerint pincér hozza ki készen.
A bárokban attól még nagy az élet, döng a zene, illumináltság a leginkább óhajtott állapot. Az angolok (és a skandinávok) isznak sokat, spanyol vizeken alaposan spórolnak még azáltal is, ahogy berúgnak. Persze nem spanyol vizekkel. Nekik egyetlen nagy akadály a szeszelésben a kint 25 C fokig is felfutó gutaütéses meleg.
A magyarok lassan hűsölni utaznak oda.
A nem felforrósodó levegőn durva a közel egyenlítői napfény. Ferde árnyék alig.
Pár óra és rákvörösre égnek a vikingek lszármazottai és ködös Albion szülöttei. Hiába az akár 50-es faktoros napozószer, bőrpigment nélküli marhahús kinézetűek tömege hullámzik utcán, strandon. Útlevél nélkül is tudni, hogy ki merről jött.
Mostanában egyedi törekvés a szállodák kor szerinti szándékolt elkülönülése. Egyes szállodák pontosan a gyermekes családokra várnak. Mások eleve közlik, hogy gyermek meglétekor foglaljanak máshol. És kutyát se hozzanak magukkal…
Visszatérve a temperált napi hőmérséktetekre, az utóbbi évek fura anomáliát hoztak a szigetek időjárásába. A fránya felhők úgy tűnik megszerették a szárazföld feletti lebegést. A partoknál már eltűnnek, leginkább a nyílt víz felett.
Napfürdőzésnek, fényképezésnek egyre gyakrabban tesznek keresztbe.
A napsütötte szárazföldön áramlik a 60-70 %-os r.páratartalmú meleg levegő felfelé, nagy magasságba érve lehűl, felhő forrmájában csapódik ki. Belőle az eső ritkán jön, de felhő van bőven. Prímán lehet kirándulni ilyen időben, de napsütötte nyaralásos fotó nuku. Viszont brutális a látvány, amikor a Nap lemenve besüt a felhő alá…
Ha már reggel látszik, hogy az ég felhőzet nélküli marad, erőltetett menetben ismét le kell gyalogolni és végigfotózni azokat a helyeket, amelyek az előző nap lejárva fényképezésre alkalmasnak nyilvánultak.
Az öregedő, angolkóros végleg ide költözőknek újfajta közlekedési jármű jelent meg az utcákon, egymás mögött ülve kétszemélyes többkerekű moped elektromos meghajtással. Járdán való közlekedésre használják. Van rajta kosártartó is, Nyugdíjas házaspár suhan együtt a Mercadona (mint a magyar CBA-hálózat) boltjába. Asszony vezet, férfi hátul kapaszkodik. Néha felborulnak. Tudnivaló, hogy egész Tenerifén minden járda akadálymentesítve. Valódi EU tagország, nemcsak a szólamokban.
Egyéb élmény: a csapvíz lágy, habzik a szappan ezerrel, nincs vízkőfolt kádon, mosdón. Ne habozzunk sokat zuhanyozni. Csodás. Akár a zord hegy éles kontrasztja a parti pálmafákkal. Csodálatos, mint a szigetek maga. Vagy mint az utolsó este utolsó itala.
Kanári-szigetek 4. rész – Tenerife
Előző részek:
Kanári-szigetek 1
Kanári-szigetek 2 – folytatjuk beszámolónkat
Kanári-szigetek 3
foly. köv. /remélve majd jövőre személyesen/
Szóljon hozzá