Daniel Silva: „A másik Nő” c. regénye szenzációhajhász elnevezés helyett ‘A másik nő’ cím mögé bújtatott feszültséggel teli, ízig-vérig kémsztori.
A cím inkább utal a könyvben párhuzamosan zajló kétoldali küzdelmekre több nő között.
Szinte már beköltözünk az Allon-féle meghitt családba, kétgyermekes boldogság, a férj időrabló munkája miatt szeretetteljesen méltatlankodó anya és feleség, imádnivaló és okos kölykök.
A szép vékony máz alatt az apa az Izrael védelmét és dicsőségét szolgáló titkosszolgálat kegyetlen és elszánt feje. A félve tisztelt kémfőnök Gabriel Allon, akinek információ a kenyere, cselszövés az itala és gyilkosság hozzá a desszert.
Daniel Silva: „A másik Nő” c. regénye egy olyan eseménysoron vezeti végig az olvasót, amelyben az író tovább gombolyítja egy közelmúlt esemény szálát. Ez nem más, mint egy titkosszolgálat – nevezetesen az angol – működését a 60-as években szétziláló ‘tégla’ azonosítása, egyben az ismert történetének legnagyobb demoralizáló fiaskója.
Az addig legmegbízhatóbbnak tartott és nagy karriert befutott fő kémje évtizedeken át az oroszoknak dolgozott. Mindaddig, amíg már szorult körülötte a hurok és orosz segítséggel büntetlenül disszidált az akkori Szovjetúnióba.
Mindezt a fő kém a kommunizmus szimpatizánsaként tette.
Nem anyagi előnyszerzés végett mint sokan mások, hanem súlyosabb és destruktívabb okból, politikai meggyőződésből. Célja a kapitalista rend szétzüllesztése volt.
Daniel Silva: „A másik Nő” c. regénye felvezetésként elidőz ennek a politikai időszaknak a bemutatásánál és korrajzra sem sajnálja az oldalakat. Ez ma már (kém)történelem.
Távolinak tűnik, de csak azért, mert nem tegnap történt. Azonban az író könnyed átvezetésével napjainkban folyik tovább a történet. A sztori fiktív, de aláfestésként a hátteret a mai kor eseményei adják.
Kibermódszerekkel az oroszok által az USA elnökválasztását befolyásolni, plutóniummal és szavicsok idegméreggel angol oltalmat élvező átállt orosz kéme(ke)t láb alól eltenni, politikai protestálás miatt elmenekült orosz parlamenti képviselőt és ellenzékit nyílt utcán lelőni, polgáháborút a Közel-Keleten fegyverrel, haderővel, politikával támogatni.
Daniel Silva üdvözletét küldi a XXI. század aktuális fegyvertárával
A politika okozta már az összorosz medve dicstelen agóniáját. Később megéledt, új cár is akadt mellé, aki pont olyan habitusú, mint a régiek. Az ő példaképe nem véletlenül az összeomlott Szovjetúnió, ‘civilben’ sokáig a KGB feje volt. Nagyhatalmi terveket sző újra és országa népe fizeti meg ennek az árát. Oroszország erősnek már nem elég erős ahhoz, hogy megint megváltoztassa a világot, de elegendő az ereje ahhoz, hogy gyengítse. Hogy kellemetlenkedjen, ellentéteket szítson és éket verjen a tőle nyugatra lévő, működő rendszerek közé. A medve ma már csak morgolódik.
Mindemellett az új cár ex-KGB vezérként otthonos a titkos és sokszor tiltott műveletek terén. Az információszerzés, a dezinformálás, ipari tittkok eltulajdonítása, kompromittáló anyagok gyűjtésén és gyártásán keresztül a zsarolás, a beszervezés, illegális határátlépések, gyilkosság mindegyike jól passzol ide, együttvéve ez a kémtevékenység.
Daniel Silva: „A másik Nő” c. regénye vérbeli kitalációként egy nagyívű ötlet kivitelezése könyv formájában. A csavaros és izgalmas történet annak az embernek a síron túli bosszúja, akinek aktív korában nem sikerült megvalósítani a dédelgetett álmát. Még életében viszont kiagyalt valamit, amivel halála után is képes lehet hő vágyát valóra váltani.
A regény profi módon vezeti végig az olvasót ezen az úton.
A lehetséges és lehetetlen helyzetek tömkelegén át meg lehet-e akadályozni, hogy az a bizonyos vágyálom az utolsó lépésig eljusson? Hogyan alakul a végjáték?
Ennek megfejtését stílusosan titok fedje, a könyvet el is olvasók örömére. Ajánlott olvasmány, megjegyzésekkel:
- orosz neveket angolból az utóbbi helyesírása szerint a fonetika kihagyásával magyarra átültetni helytelenség
- szavak elválasztását pusztán a magyarul is tudó szövegszerkesztő-alkalmazás rutinjára bízni igénytelenség
- adott szó által megkövetelt betűk mennyiségéből kevesebb kinyomtatása lektorálás nélküli felületesség
- nemcsak a kémek rejtőznek a lapokon, hanem a kötés felé a belső betűk is, a nyomdai vágás nemtörődömség
Fentiekre a további konkrét példától eltekintünk, ez az ismertető nem hibavadászat. Mindazonáltal anyanyelvünkre és a szabályaira nyomdaként kéretik vigyázni, ha már első Daniel Silva könyvével a Vinton kiadó* ezt nem tette meg.
A regény ettől elvonatkoztatva izgalmas és ötletgazdag. Daniel Silva főhősei ≈20 könyv kalandjain vannak túl és lelepleződik, hogy milyen prózai is tud lenni a rejtélyes kémszakma. Öröm alig, sok bosszúság, idegölő várakozások, sok esetben gyász. A kitűzött célok megvalósítása és az elért sikerek zöme pedig kötelezően nem kaphat publicitást.
* Olyan Daniel Silva könyvet is magáénak tüntet fel, amelyet a Harlequin kiadó adott ki 2016-ban csakúgy, mint több Daniel Silva regényt. Sajnos a végén mindegy, hogy nem a Harlequin hanem a Vinton lett ennek a könyvnek a szedője, megmaradt a RAS-Nyomda a hibáival.
Szóljon hozzá